Negyvenkét nappal az izraeli választások eredményhirdetését követően, de még a törvény szabta határidőn belül letette az esküt Ehud Barak, Izrael tizedik miniszterelnöke. A knesszetben elhangzott első beszédében a kormányfő megfogadta, hogy bátor lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy véget vessen az arab–izraeli konfliktusnak. Felszólította Háfez Aszszad szír elnököt, hogy működjön együtt vele a béke érdekében. Barak ígéretet tett arra is, hogy az izraeli hadsereg egy éven belül kivonul Libanonból.

Önkényurak akkor sem mutatnak hajlandóságot a lemondásra, amikor már jól tudják, hogy megrendült bennük a nép bizalma. Elérkezik az a pillanat, amikor már csak az erőszak segít – de vajon igazán segít-e? Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök több mint egy évtizede megszokta, hogy rendre az történik, amit ő a fejébe vesz. Ez pedig nem volt más, mint álom egy nagy Szerbiáról, amely uralná az egész Balkánt – avagy talán még többre is vágyott volna? Azután jöttek a háborúk, egyik a másik után, végül Koszovó. A NATO-bombázás előestéjén ezekkel a szavakkal fordult az amerikai megbízottakhoz: "Az önök országa nagyhatalom. Azt csinálnak, amit akarnak. Ha azt mondják, hogy vasárnap szerda lesz, megtehetik. Az egész önöktől függ." Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete megdöbbenve reagált a kijelentésre: "Ez a régi szerb nagyzási hóbort megnyilvánulása volt, amely azt fejezte ki, hogy elpusztíthatsz bennünket, de akkor is igazunk lesz."

"Az orosz vezetés hibákat követett el a gazdasági reformok bevezetésekor" – ismerte el Borisz Jelcin orosz elnök a moszkvai Izvesztyijának adott interjújában. Az orosz gazdasági válságot "saját következetlenségeikkel és döntésképtelenségükkel" magyarázta. Jelcin kijelentette: nem kíván indulni a következő elnökválasztáson, mivel más, fontosabb feladatoknak néz elébe.

Az protestáns Orániai Rend menete Belfastban. Külön vonulnak    Fotó: MTI

"A mi népünk, a Fehér Faj szolgája egy csalárd, idegen kormánynak, amely a média és egy öngyilkos vallás irányítása alatt áll" – állította az a fiatalember, aki múlt vasárnap két amerikai államban feketékre, zsidókra és ázsiaiakra lövöldözve két embert meggyilkolt, nyolcat pedig megsebesített, majd három lövéssel megölte magát – jelentette a CNN amerikai hírcsatorna.

Ausztrália kikötőibe rendszeresen érkeznek csempészhajók, fedélzetükön jobb életkörülményekre vágyó kínai menekültekkel. A harmincéves Zsu Kving-ping fiatalasszonyként, 1994-ben hagyta hátra szülővárosát. Zsu számára azonban Ausztrália nem bizonyult az "ígéret földjének": hároméves menekülttáborbeli tartózkodása után az ausztrál bevándorlási hivatal visszatoloncolta hazájába. Az akkor második gyermekét váró, nyolchónapos terhes Zsu számára ez a döntés tragikus következményekkel járt, hiszen a kínai családokban a jelenlegi törvényi szabályozás szerint maximum egy gyermek vállalható legálisan. Zsut hazatértekor saját bevallása szerint abortuszra kényszerítették.

Csütörtökön tizenhat pakisztáni iszlám szélsőséges csoport képviselője kijelentette, hogy az "utolsó csepp vérig" fognak harcolni India Kasmír tartományában. A fegyveresek elutasították a kasmíri rendezésre vonatkozó amerikai–pakisztáni megállapodást, sőt további területek elfoglalásával fenyegetőztek. A megállapodás értelmében Pakisztán vállalta, hogy felszólítja a beszivárgott gerillákat: vonuljanak vissza a stratégiailag fontos hegyekből, a Kasmírt kettéválasztó katonai ellenőrzési vonal indiai oldaláról. Szajíd Szalahuddin, az Egyesült Dzsihád tanács elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy sem megegyezés, sem fegyverletétel nem lesz. Szalahuddin szerint a muzulmán fegyveresek a korábban alkalmazott rajtaütésszer? támadás helyett most új stratégiát, a területfoglalást alkalmazták, s Kasmír többi részén is ezt a taktikát fogják bevetni. Sajtótájékoztatójukon a katonai vezetők kijelentették, hogy még mindig fennhatóságuk alatt tartják Kasmír tartomány egy 18 négyzetkilométeres darabját. Tagadták, hogy a pakisztáni hadsereggel kapcsolatban állnának, és kijelentették: már hétszáz indiai katonát megöltek az elmúlt hat hét alatt. "Nem is gondolunk a visszavonulásra… Utolsó csepp vérünkig folytatni fogjuk a harcot, amíg Kasmír minden négyzetcentiméterét fel nem szabadítjuk az indiai elnyomás alól" – jelentette ki Szalahuddin.

A németországi műszaki mentőalakulat egyik tagja a kelet-németországi Zoeblitznél, egy nappal azután, hogy a heves viharok és esőzések súlyos közlekedési zavarokat okoztak a Drezdától dél-nyugatra fekvő térségben    Fotó: MTI

Vasárnap hajnalban ismeretlen telefonáló zavart fel négy újságírót, mondván: a fóti szemétégetőnél érdekes adalékokat találnak az amúgy is már tekintélyes méretűre dagadt Postabank botránnyal kapcsolatban. Hétfőn a Postabank vezető tisztségviselői feljelentést juttattak el a BRFK-hoz ismeretlen tettes ellen banktitoksértés alapos gyanúja miatt. A fővárosi szemétégető üzem mellett vasárnap reggel talált több doboznyi irat ugyanis a Postabank Értékpapír Rt.-től származó, jobbára selejtezésre szánt ellenőrző anyag és másolat, melyek között azért akadtak eredeti, idei keltezés? dokumentumok is. Az iratok a közélet több ismert szereplőjének bankügyleteit is tartalmazzák.

Elkezdődött a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség integrációja. Vagyis két olyan egységnek az összevonása, amely a rendszerváltás után eddig fej-fej mellett működött. Ez állhat annak a hatalmi harcnak a hátterében, amelynek következtében sajtóhírré vált, hogy Végh Ferenc vezérezredes, a honvédség parancsnoka, vezérkari főnök távozik posztjáról.

"Szegény embert az ág is húzza" – szokták mondani, és a magyar mezőgazdaság jelenlegi állapotára ugyancsak ráillik ez a szólásmondás. Belvíz lepi el a földeket, a maradék termés nehezen értékesíthető, az ólakban pedig túlsúlyos malacok heverésznek. Nem csoda hát, hogy a tavalyi agrárdemonstrációt szervező gazdák újabb útelzárásokra készülnek az aratás végeztével: nem egyeznek ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal.

Szombatra virradóra két fiatalember megrongált tizenöt síremléket a szombathelyi zsidó temetőben: horogkereszteket, obszcén rajzokat, akasztófán lógó Dávid-csillagot festettek a sírkövekre. Az eset azért is keltett nagy felháborodást, mivel vasárnap tartották meg azt a gyászünnepséget Szombathelyen, amelyet a holocaust ötvenötödik évfordulója alkalmából a több mint négyezer szombathelyi zsidó gettóba zárásának, haláltáborokba hurcolásának és meggyilkolásának emlékére rendeztek a városi zsinagógában.

A bűnelkövetők új nemzedéke jelent meg Magyarországon. Míg korábban a nézeteltéréseket "mindöszsze" egy veréssel intézték el a fiatal bűnözök egymás között, addig ma már egyre kegyetlenebbül tesznek pontot a vitás kérdésekre: gyakorta kegyetlenül kivégzik a gyengébbet. Szakértők szerint a fiatalok feszültségmegoldó eszközei között egyre nagyobb szerepet kap az agresszivitás.

Titokban készített magnófelvételek, bűnbánó másodpásztor, aki feljelentéssel felérő vallomásában bocsánatot kér a főnöke által elkövetett bűncselekményekért, korrupciós vádak politikusok megvásárlásáról és a választások befolyásolásáról, disszidens egyháztagok sokkolónak szánt botránykönyvei, rendőrségi vizsgálatok a felekezet pénzügyei körül – mindez mégsem az 1999-es magyarországi botránykrónika egyik epizódja, hanem a világ túlsó felén, Brazíliában működő, hárommillió tagot számláló karizmatikus Universal felekezet elleni kampány néhány mozaikja a kilencvenes évek elejéről. Az elmúlt évtized egyik legkülönösebb vallási-politikai botránysorozatáról készült összeállításunkhoz az információkat az Expresso című, tekintélyes portugál közéleti hetilap archívuma bocsátotta munkatársaink rendelkezésére.